Irány Brüsszel

Üdv Mindenkinek! Köszönöm, hogy ilyen sokan olvastátok az első élménybeszámolómat! Nagyon örültem neki!

A mai napon megkezdtem külügyi szolgálatomat. Kicsit furcsa volt reggel Brüsszelben ébredni és elsétálni az EU-s intézmények sora mellett, de majd csak megszokom valahogy. :) Izgalmasan indult a nap. Bemutattak az EEAS IT osztályához tartozó mintegy 50-70 embernek. Majdnem mindenki kedves volt, sok volt a mosolygós arc, ami megkönnyítette ezt az egész procedúrát. Sőt, volt egy valaki, aki már eleve úgy fogadott, bemutatkozás előtt, hogy "welcome Mr. Kerekes". Leszűrtem, hogy ő lehet a HR-es... Megkaptam a kezdő dokumentum csomagomat, amin át kellett rágni magam. Semmi különös, csak az alapvető munkahelyi szabályzat és a projekt dokumentumok, UML tervek, miegymás, amivel dolgozni fogok. Egy kis projektem lesz, egy litván (Erikas) és egy román (Victor) sráccal csináljuk majd közösen. Mindenki igyekezett segítőkész lenni. A nagyfőnök, aki mindenkit név szerint mutatott be, érdekes figura. Mindig úgy csinál, mintha nagyon nem lenne kedve ehhez az egészhez, de az látszik rajta, hogy minden mókában benne van. Például az interjún minden kérdése előtt megkérdezte, hogy biztos vagyok-e benne, hogy el/ott akarom hagyni a gyönyörű, kényelmes, nyugodt otthoni életemet ezért az unalmas, zsúfolt, kényelmetlen és szürke városért. Kb. 10x kérdezte meg. Ő legalább szólt előre. :)

Az EEAS épületéről annyit, hogy másfél éve készült el, 5-6 emeletes, háromszög alakú irodaház, a közepén egy nagyobbacska, kör alakú udvarral. Az udvaron hajópadló-szerű borítás van és körben platánfa csemetéket ültettek.

Munka után gondoltam beugrok a metró állomásra bérletet venni. Rosszul gondoltam. A Schuman állomáson, ami az EC, EEAS, stb. székházakhoz lévő legközelebbi állomás nincs jegypénztár. Csak automatából lehet jegyet kicsikarni, viszont az bérletet nem ad. Ki érti ezt? No mindegy, akkor inkább sétáltam egy nagyot. Megnéztem a Jubileumi Parkot, ami közvetlenül az EEAS székház mellett van. Hatalmas az a park. Futni is lehet benne. Azután elmentem keresni egy edzőtermet, mert már nagyon mozoghatnékom volt. Egy elég forgalmas utca mentén sétálgattam, amin óriási forgalom, de leginkább dugó volt. Nos a morál az itt rosszabb, mint otthon. Feszt dudál mindenki és persze magyaráz saját magának az autóban. Vicces volt figyelni őket. Az utcán volt néhány hajléktalan, akiket éppen szociális munkások ellenőriztek. Mármint azt, hogy jól vannak-e a hidegben. Kicsivel később megállított 3 leányzó, hogy ők egyetemisták és segítsek a szegény brüsszeli egyetemistákon egy kis adománnyal. Meséltem nekik, hogy ez az első napom itt és még nem kaptam fizut, de ha most adnának nekem  kölcsön lakásbérlésre, akkor 3 hónap múlva kamatostól visszafizetem nekik, amivel nagyon jól járnak. Nem kötöttünk üzletet. Szerintem nem közgazdászok lehettek...

Tettem még egy próbálkozást bérlet vásárlásra egy másik metró állomáson. Ott volt ugyan pénztár, de már zárva. Szomorúan állapítottam meg, hogy ma már nem tudom kihasználni a brüsszeli tömegközlekedés előnyeit. Maradt a séta, de legalább egy kicsit sikerült kibővítenem a fejemben lévő Brüsszel térképet.

Összességében azt mondhatom, hogy izgalmas dolog belecsöppenni az EU-s intézmények kellős közepébe, egy ennyire nemzetközi környezetbe. Szintén izgalmas és jó érzés úgy elsétálni ezen intézmények központjai mellett, hogy tudom, egy picit én is a részese vagyok ennek. Igyekszem ezt most így megélni.